X generáció - az elvesz(t)ett nemzedék?

Ekkoriban

Alzheimer-kór és más demenciák - Árulkodó jelek

2019. november 03. - Ekkoriban

Ekkoriban, 1906. november 3-án egy német orvos már 5 éve kezelt egy beteget, akit más elnevezés híján a „felejtés betegségével” diagnosztizált. Azóta eltelt több mint száz év, gyermekkorunk emlékei között fel-fel bukkannak „szenilis öreglányok”; „meghibbant öregurak”; magukban beszélő öregek; állandóan „pörölő” asszonyok; a szomszéd néni, aki rendszeresen elkóborol, no meg Jutka nagymamája, aki az éjszaka közepén késsel rohangált a lakásban, ezért Jutka nem jött aznap suliba.

Előttünk lehet az az emlék is a Híradóból, amint Ronald Reagen, valamikori amerikai elnök beszédet mond a tévében, hogy visszavonul a nyilvánosságtól, mert Alzheimer-kórban szenved. Távolinak tűnik, ez Amerika, nálunk ilyen nincs, hisz senkiről nem tudunk (és néhány kivételtől eltekintve gyakorlatilag azóta sem).

Azóta felnőttünk, és asszisztálhattunk szüleinknek, akik anyjukat-apjukat ápolták erejük felett, és furcsálltuk, hogy a nagyi minket nem ismer meg. Az is előfordult – ne tagadjuk - , hogy könnyesre nevettük magunkat egy-egy abszurd szituáció kapcsán.

Ma az X generáció tagjai már 40-50 fölött vannak, erejük teljében nevelik, támogatják gyermekeiket, s talán kevesebbet találkoznak a szüleikkel is, akik eközben belekerültek már abba a korba, amikor az Alzheimer-kór mint a demencia leggyakoribb típusa, látványosan elkezdi szedni az áldozatait. Két napja még azt írta a sajtó, hogy „neves magyar zeneszerző édesanyja tűnt el Alcsútdobozon”, azóta holtan találták meg az ismert magyar zenész eltűnt édesanyját”.

De vajon mikor gyanakodjunk? Hiszen „anyu mindig rendetlen volt”; „apu mindig szétszórt, szórakozott”; „anyu sosem tudott jól főzni”; „apunak mindig elkalandoztak a gondolatai”; „anyu soha nem volt egy matekzseni”; „apu máskor is szédült a vérnyomása miatt”; „anyu állandóan az orvosnál ül biztos nincs semmi baja”; „apu állandóan pakolászik mióta az eszemet ismerem”; „anyunak sosem ment a tájékozódás”; „apunak rossz a névmemóriája”….

Ne keressünk magyarázatot olyan megnyilvánulásokra, tettekre, amelyek korábban nem fordultak elő, vagy nem ilyen mértékben fordultak elő, vagy nem ilyen formában fordultak elő! Vegyük észre az „árulkodó jeleket” (ezeket mutatja be a videó) – mert hamarosan mi leszünk soron.

A bejegyzés trackback címe:

https://ekkoriban.blog.hu/api/trackback/id/tr9415285672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása